2009
08.15

Szeretnék pár háttérinfót szolgáltatni a készülő AU sorozatunkról.

- A főszereplő természetesen John Mirra lesz. (Ezt csak a miheztartás végett írom le.)

- Noir York City – a sztory helyszíne – digitálisan készül majd, hisz egy noir nagyvárosban nincs lehetőségünk forgatni.

- A sztory Mirra szemszögéből és a többi emberéből is megmutatja az eseményeket, valamint flashback-ek révén megismerhetjük Mirra múltját is.

- Természetesen több karakter lesz, mint az eredeti AU-ban, már csak a hosszabb kivitelezés miatt is.

- A rózsaszín flamingó “szókincse” is bővülni fog, de természetesen a klasszikus hivatkozások is megmaradnak.

- Egy rész 20-25 perc hosszú lesz, és 6 epizód lesz, ha minden jól megy.

- 2010-re készül el az első rész, ha elkészül.

2009
07.29

Nemrég gondolkodtam azon, hogy a MaxPayne.hu még nem is készített igazán részletes elemzést a filmről, illetve a magyar kiadású DVD-ről. Ezt a hiányosságot most bepótolom.

A filmről:

John Moore-t nagyon sokan utálják, az Ómen remake-jét igaz nem láttam, de az Ellenséges Terület nekem kifejezetten tetszett. Minden esetre, akárki akármit mondhat, a Max Payne hibái nem a rendezésből fakadtak, sokkal inkább a forgatókönyből.

A screenplayt ugyanis Beau Thorne jegyezte, nem kell szégyellni, ha nem mond sokat a név, ugyanis az említett úrnak ez az első (megfilmesített) forgatókönyve. Szerintem nem volt jó döntés egy ilyen léptékű film alapját egy éppen szárnyát bontogató, pályakezdő íróra bízni.

A legnagyobb hibák, mint mondtam a forgatókönyvből eredeztethetők. A FOX két legyet akart egy csapásra, az akcióthrillereket kedvelő, de a játékokkal nem nagyon tisztában lévő réteget és a hardcore gamereket egyszerre akarta kiszolgálni. Nagy hiba, hogy inkább az előbbit sikerült.

Én személy szerint azt szeretem, ha egy feldolgozás hű az eredetihez, és mit ne mondjak, a Max Payne nem igazán ilyen film. Ezzel egyébként még nem is lenne baj, ha a fanboyok számára olyan fontos, ámde a film történetének szempontjából irreleváns dolgokat nem változtatták volna meg. (Pl.: Max-nek a játékban lánya van, és nem fia, ez felborítja az egész gondosan megírt Max Payne univerzumot; vagy a másik: azt még megértem, hogy a film szempontjából fontos, hogy a Valkyr folyékony legyen, de hogy miért kellett kékre színezni?)

A negatívumokkal kezdtem, így jöjjenek most a pozitívumok: az operatőri munka jó, a New York-i hangulat is, (még ha pár baki el is árulja a filmen, hogy Kanadában forgatták) a hóesést szerencsére nem hagyták ki, sőt rendkívül stílusos havazást sikerült a filmbe rakni. A színészi játék remek, Mark Wahlberg végre hozza a régi formáját, úgy látszik túllépett az Esemény-ben mutatott játékán homlokráncolásán. A színészi gárda többi tagja is kitűnő választás, Beau Bridges az egyik kedvenc színészem, (rá még a DVD elemzésnél kitérek) Donal Logue remekül hozza Alex figuráját, a két Sax lány meg… no comment. Talán Amaury Nolasco az, akinek nem állt jól Jack Lupino, de lehet csak azért érzem ezt, mert ő számomra mindig is a Szökés gyermeteg Sucre-ja marad.

Vissza a hibákhoz. A párbeszédek gyakran elég gyengék, Max se mutatja azt az intellektust, amit a játékban, és ez főleg a belső monológok teljes hiányának köszönhető. A film úgy indul, mintha nem felejtkezett volna el arról, hogy Mr. Payne-nek a hosszú kabáton és a lassított felvételben golyókat köpködő Beretta-n kívül a lírai mondatok is híres ismertetőjegyei.

I don’t believe in Heaven. I believe in Pain. I believe in Fear. I believe in Death. There’s an army of bodies under this river, people who ran out of time, out of friends. I could feel the dead down there, reaching up to welcome me as one of their own. It was an easy mistake to make.

Ha már ismertetőjegyeknél és hiányosságoknál tartunk, a híres bullet-time alig szerepelt a filmben…

…bár a készítők mentségére szóljon, hogy ez a pár rész eszméletlen királyra sikerült.

Összességében jó a film, élvezetes, a játékot nem ismerő barátaimnak kifejezetten tetszett, de én egy Max Payne feldolgozástól többet várnék.

A DVD-ről:

Adatok:

Forgalmazó: InterCom
Megjelenés dátuma: 2009.04.01.
Régiókód: 2
Képarány: 16:9
Szinkron nyelv: magyar DD 5.1
, ukrán DD 5.1, lengyel DD 5.1, cseh DD 5.1, angol DD 5.1
Felirat nyelv: magyar, török, szlovén, ukrán, arab, szerb, román, portugál, lengyel, izlandi, ivrit, görög, horvát, cseh, bolgár, angol
Extrák: -Werkfilm (így készült) – 2 részes dokumentumfilm -Egyéb – Képregény: Michelle Payne

Elemzés:

Hiába nem voltam teljesen elégedett a filmmel, már nagyon vártam, hogy kiadják a DVD-t, hiába láttam már a vágatlan verziót. Magyarországon csak 1 lemezes verzió látott napvilágot, az eredeti mozis filmet nem kaptuk meg, csak a rendezői változatot. KEMÉNYEBBRE VÁGVA, hirdeti magát a DVD, bár szerintem nem sokkal lett keményebb a film. A véreffektek visszakerültek, (amúgy valaki belegondolt már, hogy milyen világban élünk? Egy akciófilm mozis változatában nem vérezhetnek az emberek? WTF?) illetve pár új jelenet is helyet kapott, igaz ezek csak átvezetők és apró bővítések, szóval keményebbnek semmikép se nevezném. Egy szó mint száz, az UNRATED csak egy-két fokozattal erősebb, mint a film.

A DVD tálalása ízléses, a borító teljesen magyar, sőt, a belső oldalára a jelentcímek is felkerültek, és ezek a rövid összefoglaló címek kifejezetten jól sikerültek. A korong festése angol nyelvű.

A hangok között nem bánom, hogy megvan a magyar és még pár kelet európai nyelv, úgyis mindig eredeti hangon fogom nézni, de azért tiszteletre méltó, hogy mindegyik hang DD 5.1-es. Feliratból is van jópár, mindenki azt teheti be, amelyiket csak jól esik. Hatalmas piros pont a kiadónak, hogy az extrákra is került magyar felirat.

Az extrákból is bőven jutott, az “Így készült” talán a legélvezetesebb werkfilm, amit valaha láttam, Moore folyton osztja az észt, és elég “unrated” módon adja elő magát, Beau Bridges nem is a filmről beszél, mégis nagyon elgondolkodtató, amit mond, és még a villanyszerelőt is meginterjúvolják. Csak biztatni tudok mindenkit, akinek megvan a korong, hogy nézze meg.

A másik filmecske, amit a DVD-vel kapunk, a Michelle Payne című animációs filmecske, ami a film előzményeit tisztázza egy elég rendhagyó formában.

A DVD értékelése:

Film: 4/5

Tálalás: 5/5

Hang/Felirat: 5/5

Képminőség: 5/5

Extrák: 5/5

2009
07.24

Elérkeztünk az Address Unkown fináléhoz. Hamarosan indul a Captain Baseball Bat Boy sorozatunk.

Address Unknown Hatodik epizód (A rész mp3-ban)

(Várd meg, amíg teljesen betöltődik az oldal!)

Narrátor: Itt a TV-maratonunk idegörlő fináléja. Az utolsó “Address Unknown” epizód… a világon.

John Mirra: Pool, a költő, ezt írta a “Valaki már megint az én arcomat viseli” című versében: “Ebben a hazugok által épített tükörcsarnokban én csak egy halvány tükörképe vagyok önmagamnak.”

John Mirra: Megszöktem a Rózsaszín Madár elmegyógyintézetből. El vesztem Noir York-ban. Nem találtam meg a haza vezető utat. John Mirra gyilkost csinált belőlem.

[Folyamatosan csörgő telefon]

John Mirra: John Mirra lett belőlem is. Talán, mindig… mindig is ő voltam.

[Felveszi a telefont]

Hang a telefonban: John Mirra?

John Mirra: Igen, ő beszél.

Hang a telefonban: Itt John Mirra… Üdv a következő szinten.

John Mirra: Ah… ugh… ugh… aaahhhh… ugh… ohh… ugh… ugh… ahh… ohh!!

2009
07.23

Az utolsó előtti részhez érkeztünk az Address Unkown-ban. Jó szórakozást!

Address Unknown Ötödik epizód (A rész mp3-ban)

(Várd meg, amíg teljesen betöltődik az oldal!)

Narrátor: Az “Address Unknown” folytatódik!

[Zihálás, és forgolódás hangja]

Pszichológus: Egy tumor van a fejedben. Attól vagy őrült. Ki kell operálnunk.

[Fúró-hang]

Pszichológus: Agresszív úton.

[Fúró-hang]

John Mirra: Az ál-orvosok össze próbáltak zavarni, azt mondták, én vagyok John Mirra, telepumpáltak drogokkal.

[Szakadó ruha hangja.]

Pszichológus: Ne. Ezt ne. Add vissza! Kiszabadult!

[Fúró-hang]

Pszichológus: Nála van a fúró! Állítások meg, ne, ne!

[Fúrás-hang]

Gondnok: Rendben, haver, nyugi. Nyugi, csak add ide. Jó fiú vagy.

[Fúró-hang]

Gondnok: Hé! Állj, ne-neeeeeeeeeee!

[A fúró és a szakadó hús hangja keveredik.]

John Mirra: Újra erőm teljében voltam, de még mindig kába a drogoktól. Ki kellett szöknöm. Nem hagyhattam, hogy megállítsanak.

Elmebeteg: A halál jön. Jön már. Jön… Menekülj. Meneküüüülj!!!

[A fúró megáll, majd újra felpörög, amikor beszélni kezd

Elmebeteg: A testük. A testüüüükkkk-Árghhh!

[A fúró elcsendesedik.]

2009
07.22

Lassan végéhez közeledik az Address Unkown sorozatunk,  de nem kell félni, mert az összes Max Payne TV-adás megjelenik majd ilyen, fordított változatban a blogon.

Address Unknown Negyedik epizód (A rész mp3-ban)

(Várd meg, amíg teljesen betöltődik az oldal!)

Narrátor: Az “Address Unknown” folytatódik.

John Mirra: Akárhova is mentem, mindig megcsörrent egy nyilvános telefon. Végül összeszedtem minden bátorságom, és felvettem az egyiket.

John barátnője: John, menekülnöd kell. Téged üldöz. El akar kapni. Már közel vannak. John, szeretlek. Ne add fel!

[Leteszi a telefont]

John Mirra: Nem akartam feladni őt is.

[Jazz zene csendül fel a háttérben]

John Mirra: Folyton hallottam a hangját a fejemben. Akárhova is mentem, ő mutatott utat. A hasonmásom nyomát egy külvárosi menő night clubig követtem, a Rózsaszín Flamingó-ig.

John Mirra: Happy Hour volt a klubban.  Flamingó koktélokat szolgáltak fel. Valahogy a flamingó kapcsolatban volt a hasonmásommal.

[A sztriptíztáncos kuncog]

John Mirra: Az egyik táncos a bárpult mögött épp úgy nézett ki, mint a barátnőm.

[Az ajtó bezárul és a zene megáll]

John Mirra: Mirra emberei megtaláltak. Elmenekültem.

Mirra emberei: Állítsátok meg! Ott megy! Állítástok meg! Nem menekülhetsz. Azért jöttünk, hogy elvigyünk innen! Nem tudsz sehova se menekülni!

[Csikorgó kerekek, szirénák és kutyaugatás]

John Mirra: Mirra Noir York befolyásos figurája volt. Az emberei engem üldöztek. Fehér egyenruhájuk volt. Annyira tisztának néztek ki. Egy fekete furgonnal üldöztek, aminek az oldalán egy Flamingós logó volt látható. Elmenekültem.

2009
07.21

Itt a várva várt 3. epizód a sorozatból! Jó szórakozást!

Address Unknown Harmadik epizód (A rész mp3-ban)

(Várd meg, amíg teljesen betöltődik az oldal!)

Narrátor: És most vissza a TV-maratonunkhoz. Két nap és két éjszaka adjuk a 90-es évek kultuszsorozatát, az “Address Unknown”-t. Az összes epizód egymás után. Igazi belemerülés az őrültségbe.

[Nehéz lélegzetvételek, és a járdán csattanó léptek zaja]

John Mirra: Elvesztem Noir York utcáin. A város elnyelte Mirra-t és a barátnőmet. Egy bonyolult játszma része voltam, ami saját magából kifolyólag volt összetett.

[Hosszú, őrült kacaj John Mirra-tól]

John Mirra: Minden alkalommal, amikor megfordultam, árnyakat láttam eltűnni a saroknál, vagy távcsöveket megcsillanni egy ablakban. Kémkedtek utánam, követték minden lépésem.

John Mirra: Amikor Mirra újra ölt, a város térképe megváltozott.

[Egy lőfegyver és egy női sikoly hangja]

John Mirra: Akárcsak egy csúszó gleccseren, egy új repedés tűnt fel minden egyes pisztolylövéssel. Felhagytam a tájékozódás összes hagyományos módszerével. A vérnyomokat követtem, amiket hagyott nekem. És ő nézte, ahogy ezt csinálom.

Narrátor: Az “Address Unknown” következő epizódja rögtön jön a szünet után, és ezzel folytatódik a TV-maraton.

2009
07.20

Ez egy rövidebb átvezető rész volt, de ezt tekintjük a második epizódnak.

Address Unknown Második epizód (A rész mp3-ban)

(Várd meg, amíg teljesen betöltődik az oldal!)

John Mirra: A hasonmásom John Mirra volt. Ő volt a sátán megtestesülése, egy bukott angyal.

John Mirra: [Robothang] A bukott angyalok teste.

John Mirra: Egy sorozatgyilkos volt. Engem állított be a gyilkosságai elkövetőjeként.

John Mirra: Egy olcsó motelben bujkáltam. Egyik éjszaka arra ébredtem, hogy valaki kopogtat az ajtómon.

[Kopogás]

John Mirra: Valaki egy papírlapot csúsztatott be az ajtó alatt. Egy nyom volt.

John Mirra: Egy rejtélybe merültem el, elszántan hajszoltam Őt, és próbáltam megtalálni a barátnőmet… [A hang elmosódik] …és megmenteni. Egy labirintust épített nekem a hasonmásom,  az egyik kegyetlen gyilkosság helyszínétől a másikéig.

2009
07.19

Ez a rész a Max Payne 2-ben feltűnő első epizód volt.

Address Unkown Első epizód (A rész mp3-ban)

(Várd meg, amíg teljesen betöltődik az oldal!)

John Mirra: Mirra emberei elkaptak. A fekete furgonunk kivitt a városból. A táj betegesen szép volt;  a naplemente egy édes nyári estén, az eső gyöngyözött a fűszálakon, madarak daloltak a fákon, gyerekek játszottak.

[A kapu kinyílik]

John Mirra: A Rózsaszín Madár Elmegyógyintézet.

[Láncok csörögnek, Mirra levegőért kapkod]

John Mirra: Mirra emberei kórházi gondnokoknak adták ki magukat.

Elmebeteg: A testük… a testük… Azt hiszem haldoklom… Azt hiszem halott vagyok. Nem tudom. Nem… tudom. A HALÁL JÖN ÉRTÜNK. Már jön. ITT VANNAK. ITT VANNAK. Tűnj el. Tűnj… el! Bántani foglak. Bántani… fog… lak.

[Fuldokló hang, a cellaajtók bezárulnak]

John Mirra: Ááááárgh!

John Mirra: Azt mondták egy szökött elmebeteg vagyok.

Pszichológus: A diagnózis… paranoiás skizofrénia. Őrült vagy, elmebeteg. Rengeteg pirulát kell benyomnod, hogy jobban legyél.

John Mirra: Azt hazudták, hogy megöltem a barátnőmet.

[Ideges lélegzetvételek]

John Mirra: John Mirra eljött, hogy utánozhasson a mosdó tükréből.

[Hosszú idegbeteg röhögés a tükörbéli John Mirra-tól]

John Mirra: A flamingó vele volt.

Flamingó: [robothang] A tükrök szórakoztatóbbak, mint a televízió.

John Mirra: Mirra azt morogta, a barátnőm gonosszá vált, és az ő oldalára ált.

Flamingó: [robothang] Meghalt, haja színe vörös.

[Gyötrődő üvöltés]

John Mirra: Szétzúztam a tükröt. Mindegyikőjüket megöltem.

Narrátor: Hamarosan újabb részekkel folytatódik az “Address Unkown”!

2009
07.17

Ez a rész az első Max Payne-ben volt, tehát ezt tekinthetjük az eredeti Address Unknown-nak.

Address Unknown (A rész mp3-ban)

(Várd meg, amíg teljesen betöltődik az oldal!)

Narrátor: Ezen a héten az Address Unkown-ban.

Férfi: Nem akarok odamenni. Ez az a hely, ahova a legkevésbé se szeretnék eljutni. De valahogy mégis mindig itt lyukadok ki. Azonban, most nem én beszélek a Rózsaszín Flamingó-hoz, hanem valaki, aki minden apró részletében olyan, mint én, csak éppen gonosz. Én az árnyak közt bújok meg, és nézem, ahogy minden lelepleződik előttem.

[Levegőért kapkodnak a háttérben]

Férfi: A Flamingó megszólal, itt már beszélhet. Azt mondja:

Flamingó: A tkrök szórkztatbbk, mnt a tlevízó. [Robotszerű hang]

Férfi: Ez azt jelenti: “A tükrök szórakoztatóbbak, mint a televízió.” Valahonnan tudtam, ne kérdezd, honnan.

[Örödögi nevetés zendül fel a háttérben]

Férfi: És, én, nem én, a hasonmásam, bólint és önelégülten mosolyog, mintha ez lenne a világ legviccesebb dolga.

[Fájdalomteljes sikoly hangzik fel a távolban]

Férfi: Aztán valami baj történt. Hirtelen rájöttek, hogy itt vagyok és mögöttük rejtőzöm, hirtelen mindketten megfordultak, és hideg szemmekkel rámnéztek. És a Flamingó újra megszólalt:

Flamingó: A bukott angyalok teste. [Robotszerű hang]

Férfi: Fogalmam sincs, ez mit jelent.

[Hosszú sikoly a távolban.]

Féfi: És ekkor ébredtem föl, a saját sikoltásomra, egy fakó-világos kórházi szobában az ágyamhoz szíjazva.

2009
07.08

Írta: Vincent Gray

Homályos a reggel, leütöm az órát, iszonyú fáradt vagyok, kár volt tegnap éjjel addig fentmaradni, dehát sose hagynám ki az Adress Unknown utolsó részét.  Megfordulok, mellettem Michelle még békésen alszik, pedig az ébresztőóra hangja reggelente olyan kínzó tud leni akár Bravura fejfájást okozó papolásai a rendőri szabályzatok alapismeretéről, de ő mindig is mély alvó volt.

A szokásos reggeli készülődés után, Michelle már a konyhában vár forró kávéval. Megcsókolom, elmondom neki, hogy mennyire szeretem, és hogy boldog vagyok mellette. A lányom az édes kis etetőszékében játszik a konyhaasztalnál, Michelle reggelit csinál neki, közben elmondja, hogy ma is be kell mennie az államügyészi hivatalba részmunkaidőbe, mivel az egyik munkatársnője megbetegedett és át kéne néznie néhány aktát mielőtt kiiktatják őket.

Megiszom a kávém, a világ legfinomabb kávéját, egy csók életem szerelmének és a gyönyörű kislányomnak. Elindulok dolgozni, az ajtóban visszafordulok a kocsikulcsért és még egyszer Michelle-re pillantok, ő rám mosolyog, a világ legszebb mosolya, “Sietek haza szívem!” mondom neki és kimegyek az ajtón.

Úton az őrsre furcsa érzés kap el, ma egyáltalán nincs kedvem dolgozni, de hát muszáj bemennem, nem a munkával van bajom, mindig is rendőr akartam lenni, az apám is zsaru volt, ez már nálunk olyan családi kötelék, csak egyszerűen ma nincs kedvem hozzá. A belvárosban a szokásos reggeli gőz száll fel a csatornákból, beparkolok a rendőrségi parkolómba. Bent Bravura egyből letámad “Max a múltkori balhétokról még beszélünk nehogy azt hidd, hogy el van felejtve, titeket nem szabad összeereszteni Alexel mert szétveritek ezt az istenverte várost! Jut eszembe délután átjön a D.E.A.-tól, gyertek majd az irodámba!” Mindezt a maga idegesítő módján volt képes kora reggel a fejemhez vágni, “Oké főnök!” legyintettem és bementem az irodámba.

A napom azzal telt, hogy megírjam a jelentést a múltkori fogásunkról Alex-szel, egy külvárosi raktárban bukkantunk rá többszáz kiló illegális partydrogra amit Alex egyik informátora köpött el nekünk, az akciót a D.E.A. és az N.Y.P.D. együttműködésének fényében végeztük, persze a sajtó egyből rákapott a dologra. Nem tett túl jó benyomást az akció közben elhunyt dílerek száma, nyilván Jim ezért is tajtékzik a dühtől, állandóan azzal jön, hogy az ő hátán csattan minden, de hát kérdem én: ő a rendőrfőnök vagy sem? Egyébként rendes fószer, csak néha kicsit kiakasztó.

A jelentés szöszmötölésével elmegy szinte az egész napom, ehhez hozzáteszem, hogy a mai munkamorálom sincs a helyzet magaslatán, és nem túlságosan rajongok az irodai melóért, ha tudná a főnök, hogy néz ki az irodám.

Végre kész a jelentés, úton Bravura irodája felé befut Alex “Hé barátom, mi újság? Hogy van a család?” – imádom Alexet, szinte testvérek lettünk a sok együtt elvégzett akció alatt – “Jól kösz, és nálatok minden rendben?” Alex mosolyogva bólint egyet aztán mindketten bemegyünk Jim-hez, jön a szokásos Bravurás kiosztás a dolgok rendjéről és a szabályzat betartásáról, illetve egy új akció kerül a képbe az illegális fegyverkereskedésről valamint az orosz maffia felderítéséről. Még nagyon kezdetleges az ügy , valószínű hogy több havi megfigyelésnek és nyomozásnak nézünk elébe, de sosem aggódok ha Alexel dolgozhatok, ez a sikereink miatt szerencsére elég gyakori mostanában.

Végzünk Bravuránál, Alex még meghív egy sörre munka után, beülünk az őrs melletti rendőrségi bárba és beszélgetünk egy kicsit, eszembe jut, hogy sietnem kéne haza, hisz megígértem, de ha még megiszom a söröm és elszívom az utolsó cigim, abból talán még nem lehet baj. Tényleg ez az utolsó cigim a dobozban, miért ne lehetne ez a leszokásom napja, a baba születése óta úgyis mindig megkapom érte a magamét Michelle-től. “Látod ez az utolsó cigim, árt a kicsinek” mondom Alexnek és közben elnyomom a Piros Malborómat a hamutálban. “Ha ha, igazi kiscserkész vagy Max! Jut eszembe, a pókerparty áll még péntek este ugye?” Tényleg a pókerparty, el is felejtettem, Michelle meg fog ölni érte. “Ott leszek ha a karom törik is!” Aztán elköszönök Alex-től, és kijövök a bárból.

A kocsim a parkolómban vár, kicsit hűvös lett délutánra, összegombolom a zakómat és beszállok az autómba, elindulok hazafelé. Jersey-be érve végignézek az utcákon ahogy a környékbeli gyerekek játszadoznak, úgy érzem tökéletes az életem, és bár a világ gonosz és gyarló és én ezt nap mint nap megtapasztalom a munkám folyamán, az én kis szigetem ebben a hatalmas káoszban a családom, ők az életem, mindenem, minden ami jó bennem, értük mindenre képes lennék, bármire. Sietősre veszem a dolgot az utolsó pár méteren, látni akarom már Michelle-t és a lányomat, megcsókolni őket, elmondani nekik, hogy mennyire szeretem őket, hogy ők a legfontosabbak nekem, hogy ők adnak értelmet az életemnek. Leparkolok a kocsival és bemegyek az ajtón.

“Édesem, itthon vagyok!”